Two Thrones végigjátszás II.
14. Fejezet:
A Kir ály Útja
~ Azt hiszem, hogy ezt a hős bizniszt egy kicsit messzire viszed! Már
megmentetted a lakosságot!
A fogathajtás végén, azon vesszük észre magunkat, hogy ott megy mellettünk
(fogattal) a fejszés Homokszörny, és még látjuk, hogy be van törve a fal. Így
átugrunk a másikra (úgy, hogy lelökjük a szörnyet), és mindketten átesünk a
másik oldalra. Felállunk, de mögénk bejön még egy (a tesó), és elrúg minket:
Oké,
be kell, hogy valljam, erre nem számítottam!
Aztán a csatatér közé tűzet csinálnak.
4. Főellenség:
AZ IKREK
Rögtön támadjuk a kardosat! Egészen addig, amíg a tesója (a fejszés) belénk
nem akar vágni (ezt majd belassítva mutatja a kamera), ilyenkor guruljunk el, és
üssük a fejszéset (amíg be van akadva a fejsze a földbe). Ezt ismételjük meg jó
párszor, aztán kapunk engedélyt a Speed Killre.
Így le tudjuk vinni a kardos
életét is felére. Aztán még egyszer ugyanígy! A kardos meghalt, de a fejszés
ránk akar támadni, de Farah lelövi!
Úgy
látszik, hogy pont a legjobb pillanatot választottam, hogy visszatérjek!
Kösz.
~ Szerencsés lövés!
Indulnunk
kéne. Biztos vagyok benne, hogy többen jönnek erre!
Majd elindulunk kifele.
Átvezető Animáció #4:
A Herceg és Farah óvatosan jönnek kifele az épületből:
Vigyázz
magadra. – mondja a Herceg.
Mindig
vigyázok.
Kisétálnak az udvarra, és a Herceg megfogja a földet:
FUTÁS!
Mi elkezdünk futni, de mindenhonnan Homokszörnyek jönnek, és bekerítenek
minket! Nem tudjuk, hogy mit tegyünk… Viszont egyszer csak meghallunk egy
hangot:
Mindenki
üdvözölje Perzsia Hercegét! A legnagyobb hőst, amit a világ valaha
ismert! Megmentetted a város lakosait, és mi azért jöttünk, hogy visszaadjuk a
szívesséééééééééééééééééééééééééééééééget!!!!!
Mindenki elkezd kiáltani, a Homokszörnyek félni, és elkezdődik a legjobb
jelenet az egész játékban: Farah nyilazik, a Herceg ugrál az ellenségek felett
(valószínűleg Speed Killezik),
a nép meg egyszerűen harcol a homokszörnyek
ellen! Egyszerűen leírhatatlan! Hősünk egyszer csak odafut az Öreghez:
Nem
tudjátok legyőzni ezeket, a szörnyeket!
Az Öreg megfogja a Herceg vállát:
De
le tudjuk őket lassítani! Menj hát, Herceg! Találd meg a Vezírt, és végezz
vele! Akkor talán vége lesz ennek a rémálomnak!
Hősünk elkezd futni a palota felé, Farah észreveszi, és jön ő is! Itt még Farah
lenyilaz 2 ellenséget, mi levágunk 4et,
majd gyorsan átfutunk a kapu alatt,
aminek a kötelét elvágta a Herceg… Amikor átérünk, akkor a kapu is bezárul…
15. Fejezet:
Újr a a Palotában!
Leugrik elénk pár ellenség, Farah előre fut, de bezáródik az ajtó:
Megint
elváltunk. Hamarosan utolérlek, csak találnom kell valamit, hogy
kinyissam az ajtót!
Nincs ok a pánikra, mert most átugrunk Dark Princebe.
Nyomjuk le az
ellenségeket, és az ajtó kinyílik… Menjünk be, másszunk fel, változzunk vissza
a vízben, és mentsünk! Fussunk egészen addig, amíg nem látunk meg egy liftet.
Ott jön Farah is:
Lenyűgöző!
Hallottam már történeteket ilyen csodákról… De, hogy közelről
lássak egyet… Van egy hasonló gépezet Azadban is!
Ez
a lift elvisz minket a trónterem elé. De csodák csodájára, úgy néz ki, hogy
nem működik! Megpróbálom visszahozni az életbe…
Farah bemegy a liftbe:
Remélem,
hogy egyszer meglátogatom Azadot…
Fussunk a jobb oldali falon, és kezdjünk mászni felfele:
Sajnálom…
mondja
a Herceg.
Mi?
Azt
mondtam, hogy sajnálom! Sosem kértem bocsánatot a dolgokért, amit
tettem… amit mondtam… ami voltam…
Nekem
is bocsánatot kell kérnem… Nem kellett volna visszautasítanom téged,
amiért rossz dolgokat tettél…
De
rossz dolgokat tettem!
Mindannyian
követünk el hibákat, Herceg! A különbség az, hogy te elfogadtad
a tiedet! Láttam, hogy mit tettél a műhelyben… Amit az öreg mondott rólad, az
igaz! Te egy Herceg vagy!
~ Megölsz engem…
Menjünk egészen addig, ahol lesz 2 Enchantress, és egy kar… Öljük meg őket.
Titkos Életer ősítő #5: Ott, ahol megy fel a lift, találunk pár Daggerholdot.
Azokon keresztül menjünk fel, majd nyomjuk be a gombot, aztán lassítsuk le az
időt, és menjünk be a záródó ajtón!
Miután megvan, toljuk el a kard, és menjünk be a kinyitódott ajtón, és másszunk
fel:
~ Már majdnem ott vagyunk… Hamarosan minden jobb lesz!
Egy
kicsit elbizakodott vagy, hogy mi fog történni…
~ Nem Herceg. Csak simán elfelejtetted a küldetésed. Már az is ezt mutatja,
hogy nem örülsz a sikeremnek…
Másszunk tovább, és ugorjunk be Farahhoz
a liftbe (most jön a kedvenc
jelenetem):
Mi
a kedvenc színed? – kérdezi Farah.
Színem?
Ismételjem
meg a kérdést?
Kék!
~ Kék? Az nem a kedvenc színem…
Most
mi ennek a lényege? – kérdezi a Herceg.
Muszáj
minden beszélgetéseinknek olyan komolynak lenniük? Olyan keveset
tudok rólad.
Jó,
akkor: Mi a kedvenc ételed?
Pamogranit,
természetesen.
Nem
szeretem.
Mi
a bajod vele?
Sok
bajjal jár. Lehetetlen megenni tésztával! Túl sok munka pár magért!
De
nem az a sok bajlódás teszi őket olyan finommá?
~ Azt hiszem mindjárt rosszul leszek…
Felérünk a lifttel:
Mi
ez a hely? – kérdezi Farah.
Ez
a függő kertek szíve. Ezek az élet eszközei. Ezek futtatnak és irányítanak
mindent!
Farah elfut, de bezáródik mögötte az ajtó:
Herceg,
vigyázz!
Mögöttünk megjelenik pár Enchantress… Csapjuk le őket, toljuk el a kart, és
másszunk fel. Mentsünk. Aztán megjelenik Farah, majd elmutogatjuk neki, hogy
nem tudunk tovább menni. Azért mutogatunk, mert ellenségek vannak alattunk.
Farah megoldja a problémát, és tovább mehetünk:
Milyen,
az apád?
Ő
egy jó ember… Nem! Egy Nagy ember! Erős, lojális, kedves… és
megbocsátó…
Mi
az?
Én…
Azt kell, hogy mondjam, hogy nem értettünk egyet minden témában. Sok
évvel ezelőtt volt. Amikor fiatal voltam, tele voltam bátorsággal. De félelemmel
is természetesen. Felajánlotta, hogy meghallgasson. De nem találtam a szavakat.
Nem tudtam megtalálni… Abban reménykedek, hogy látom még… Hogy
elmondjam, hogy sajnálom… De tartogassuk ezt a történetet egy másik időre!
Beszéljünk arról, ahol most vagyunk. Körbevéve sok szomorúsággal. De nem
szabad, hogy minket is elérjen! Hogy visszatérjünk a témához, nem tudok
odamenni, ahol te vagy!
Akkor
talán tudok lőni egyet… Találkozzunk előrébb!
Na ezt, már csak a nagyon béna ellenségek nem hallják meg… Menjünk le, és
zárjuk be a Homok Kaput.
Megkapjuk a legerősebb képességet, a
Homokvihart!
Még
mindig nem tudok felmenni hozzád. De onnét, ahol állsz, eltudod érni a
Tróntermet! Én átmegyek a Zöldházon! Ez biztosan elvisz minket ugyanarra a
helyre…
Óvatosan,
Herceg.
Mentsünk, majd elérkezünk egy újabb gondolkoztató feladványhoz. A cél, hogy
felvigyük mind a 3 platformot a tetőre… De nem lesz olyan egyszerű. Ha
megnyomjuk a Qt,
akkor ilyen képet kapunk:
Vegyük úgy, hogy a B a Bal oldali, a K a középső, és a J a jobb oldali.
Mondom a sorrendet:
1. J fel
2. B fel
3. B fel
4. J le
5. K fel
6. J fel
7. J fel
8. K le
9. B le
10. K fel
11. K fel
12. B fel
Menjünk a felemelkedett útra. Meglátjuk, hogy a Vezír elkapta Faraht:
Ne
tegyél még egy lépést! Lenyűgöztél, ahogy megölted a köszöntő partit…
De ez egyben bosszantó is. Elvetted tőlem a legerősebb szövetségeseimet!
Nagyon örömömre szolgálna, ha visszaadnám ezt a szívességet! Farah egy
tökéletes királynő lesz egy Isten számára! De kell tenni pár modifikációt…
Engedd
el!
Úgy
mondtad, mintha mondani akartál volna valamit erről az ügyről.
Hősünk elkezd mérgesen futni a Vezír ellen:
Vitshu
don’t!
B
K
J
Ezzel hátralök minket, és leesünk, mivel beszakad alattunk a padló
(Megjegyzés: Csak a szöveg végét akkor halljuk teljesen, ha beakad a kép, és
késik a hang. Először én is mást értettem):
Köszönj
be az Apádnak!
A
Herceget belökték egy sötét aknába. Elrabolták Farahtól,
eltávolodott a
Vezírtől… Figyelmeztették, hogy a sorsa nem fog jól végződni. De szerencsére
az átváltozása éppen megmentette. Valamikor jól jöhet ilyen dolog…
Valamikor…
Na először is: Futni kell, gyorsan. Ellenségek is lesznek. A lényeg, hogy
siessünk:
~ Hányszor kerülőd még el a győzelmet? Mondtam, hogy semmi jó nem fog
kisülni abból, hogy üldözöd a csajt! Nem lennénk ilyen helyzetben, ha
koncentráltál volna!
ELÉG!
Nem teszel mást, csak sértegetsz engem! Nem tudom, hogy mit akarsz
tenni, de nem bízom benned! Az pedig szörnyű, hogy bíztam benned!
~ Nekem csak előkelő céljaim vannak!
Most
már tudom, hogy mi az, hogy előkelő… Te egyik sem vagy közülük!
~ Te önző, f…!
Sokat
voltam veled! CSÖNDBEN LEGYÉL! Engedd, hogy befejezzem a
dolgomat! Aztán majd meglátom, hogy mit teszek veled.
~ Ó igen, elfelejtettem, hogy ki itt a főnök…
Hát, menjünk lefele. Ha kell homok, akkor üssük szét az üvegeket:
~ Hallgasd, Herceg, és figyelj! Egy kútban vagyunk. Látsz vizet? Hallod?
Érzed? Eltűnt! Azt hiszem, hogy a Vezír kiszivattyúztatta! Meddig tudod
fenntartani az életed, és a tested feletti hatalmat?
Aztán tovább:
~ Tiktak,
Herceg… Tiktak!
Másszunk tovább:
~ Kezdesz szomjas lenni? Kezdesz kiszáradni? Oh, megzavarlak?
Majd másszunk le:
~ Az Idő értékes… Az Idő siet… Az Idő olyan, amiből neked kevés van! … Oh,
szeretnél inni egyet?
Menjünk be az ajtón, és meglátunk egy fénylő kardot:
Apám
kardja… De mit keres itt?
Aztán, óvatosan beljebb megyünk, és meglátjuk apánk hulláját. Hősünk átöleli:
~ Na, ne szórakozz már! Tényleg azt hitted, hogy élve fogod látni? Még azután,
amit megtapasztaltál, még mindig reménykedsz?
Apám…
Mit tettem?
~ Most akkor mit? Szerzel elég homokot, és megint csinálsz egy nagy
visszatekerést? Vagy visszamész a szigeten egy olyan időbe, ahol még meglehet
menteni? Vagy megmentesz egy aggódó nőt az úton?
NEEEEEEEEEM!
Olyan voltam, mint egy gyerek… De egyre arrogánsabb.
Mindig arra hajtottam, hogy visszacsináljam, amit tettem. Sosem mertem
szembe nézni a következményekkel.
Felveszi a kardot:
SOHA
TÖBBÉ! Elfogadom amit tettem, és mindent ami vele jár!
Nem, is tudom mit mondjak… Elég annyit, hogy visszaváltoztunk:
~ MI EZ? NINCS IS VIZED!
Nincs
már felettem hatalmad! TÁVOZZ! Térj vissza a sötét helyedre, és ne
zavarj többet!
Megkapjuk a Sword of Lightot.
Eldobhatatlan, egy csapással mindenkit
megölő, falattörő, másodlagos fegyver. Törjük ki a falat. Mentsünk. Majd
távozzunk innen! A karddal kell világítani…
Most
már, a Herceg szemei észrevették a korrupt felének az igazi természetét!
Az a bátorító karizmatikus hang a fejében, csak rosszat akart! De most, a hang
eltűnt… Már a Herceg elméje megint a sajátjáé volt…
Mentsünk. Üssük ki a beomlott falat, és kezdjünk felfele mászni. Majd elérünk
egy újabb mentési ponthoz. Nyissuk ki a titkos ajtót, és az ebédlőben találjuk
magunkat! A Daggerholdokon másszunk fel, és menjünk körbe a szobán, majd
nyissuk ki az ajtót. Majd pár perc múlva azon vesszük észre magunkat, hogy
elkezdtük mászni a tornyot! Egyszerű lesz. Csak mászni kell. Menjünk a The
Middle Tower mentésig. Most ezt azért mondtam, mert közeledünk az utolsó
életerősítőhöz!
Titkos Életer ősítő #6: Amikor a követ fel kell vinni 3 emeleten keresztül… A
3.on
engedi a tájnézetet (Q). Nyomjuk be, és akkor éppen fölöttünk meglátjuk a
bejáratot! Nekünk majd pont fölötte kell elmennünk. Majd ne felejtsünk el
leugrani!
Miután megvan, másszunk tovább! Következő megálló The Upper Tower
mentési pont! Na, már nem sok van hátra. Fussunk a következőmentési ponthoz
(The Terrace). Itt a falon lesz egy kapcsoló, azzal nyissuk ki az ajtót. Menjünk
be, majd törjük ki a falat a végén, és be a liftbe:
Lehet,
hogy csodálkozol, hogy miért engedtem meg ez. – mondja Kaileena –
Nagyon sok halott. Sokan fogják őket követni. Egy birodalom földig
rombolva… Egy Herceg, akit az utcára tettek, vadásszák, mint egy közönséges
rablót! De én láttam az idősíkot! Minden végeredményből; ami előttem van;
ebben volt a legtöbb ígéret! De a Hercegnek megvan az esélye! FIGYELJ! Nézd
meg, hogy miről beszélek…
Menjünk fel a lifttel, és meglátjuk a Vezírt, és Faraht
megkötözve (hogy mire
nem jó egy kis időhomok J):
Na
hova is tettem azokat? – mondja a Vezír.
Mögéfut a Herceg, és előveszi az Idő Tőrét.
Zarvan…
– mondja Farah.
Mi
az?
Ha
nem kapnék még egy ilyen esélyt…
Farah úgy csinál, mintha meg akarná csókolni a Vezírt. Közeledik is Farah felé,
amikor a csaj teljes erőből leköpi:
Szemtelen
disznó! Örök életet ígérek neked, és te így válaszolsz? Élvezni
fogom, ahogy „megváltoztatlak”…
Megfordul:
Hello,
Herceg. Nem teljesen az a fogadtatás, amire számítottál…
5. Főellenség:
A VEZÍR
Ez is nagyon egyszerű ellenség lesz szerintem. Először is, ütögessük, és amikor
kivédi, akkor gyorsan ugorjunk hátra. Amikor már elég sebzést kapott, felrepül,
és nekünk dob egy sziklát (szobrot). Aztán csináljuk megint ugyanígy, de akkor
már 2t
fog nekünk dobni:
Miért
próbálsz megsebezni? Halhatatlan vagyok!
Lehet,
hogy halhatatlan, de nem legyőzhetetlen!
Most még egyszer, de akkor már 3 szobor jön:
Meg
fogsz fizetni, azért amit tettél az embereimmel! – kiáltja a Herceg.
A
dolgok mostantól jobban lesznek! Megköszönhetnéd nekem!
Eszetlen
szörnyek között élnek, akik a szolgák az őrültségeidhez!
Ez
a haladás ára!
Most egy kicsit még ütögessük, amíg lenem szakítja az oszlopokat. Sziklák
mennek körbe a csatatéren. Kerüljük ki őket.
Gyors,
és okos! Te lennél a legjobb a seregemben!
A cél, hogy a Vezír mögötti oszlopokon fussunk fel, és Speed Killezzük
le!
Háromszoros Speed Kill kezdődik. Ezen kívül még 2szer
kell 3szoros
Speed
Killt
csinálnunk. Miután ez is meg van, a felrepül, de a sziklák is
felemelkednek. Másszunk fel rajtuk. A Vezír lövedéke kicsit sebez, és ha a
sziklák közepén állunk, akkor nem tudunk leesni! Amikor fent vagyunk,
nyomjuk meg az Et!
Most éppen félúton megáll az idő, és elkezd forogni a
kamera. 1 teljes fordulás után felvillan a tőr, és egészen addig villog, amíg meg
nem nyomjuk a Bal Egér Gombot!
Aztán DURR!!! Áh, de jó nézni a
győzelmet… Lezuhanunk vele a földre, és következik egy animáció…
Átvezető Animáció #5:
A Herceg kiveszi a Vezírből az Idő Tőrét:
EZ
NEM AZ, AMIT A TŐR ÍGÉRT!!! – kiáltja a Vezír.
Majd, homokká robban. Farah kiszabadul, a homokszörnyek eltűnnek, és az
összes homok összegyűlik a palota tetején. A homokból összeáll Kaileena.
Hősünk, és Farah érdekesen figyelik. Kaileena megszólal:
Ez
a világ nem nekem való. De megtalálom a helyemet, ahogy te megtaláltad a
tiedet…
A Herceg odaadja Kaileenanak
az Idő Tőrét, amit el is tűntet. Majd eltűnteti
rólunk a fertőzést, és a lánc is leesik:
Légy
hát szabad, Herceg! A kalandod véget ért…
Majd Kaileena eltűnik… Most minden szép is jó, ám meghallunk egy hangot.
Ijedten elfordulunk:
Mi
az? – kérdezi Farah.
Egy korona! Nektek ez nem ismerős valahonnét? Mindegy. A lényeg az, hogy
közeledünk a korona felé… Éppen készüljük felvenni, amikor… Odalép elénk
egy fekete alak, és mondja a szövegét (ha megengeditek, akkor nem fordítom le,
mert legendás szöveg):
All
that is yours, is rightfully mine! And mine it will be!
A koronát felveszi, de közben eltűnik róla a ruha. Rögtön ráismerünk. Ő pedig
nem más, mint a Sötét Herceg! Amint befejezi a szövegét, lecsap minket
lánccal, és elájulunk…
16. Fejezet:
A Belső Har c
Rohanjunk neki a Sötét Hercegnek, ahogy csak bírjuk! Nem fog visszatámadni:
~ Mire számítottál? Arra, hogy amint megölöd a Vezírt, én csak simán eltűnök?
Nagyon vak voltál! A dühöd, a büszkeséged, az önző utad adott nekem alakot!
Még ahogy a homok eltűnt, nekem megvan az erőm, hogy megmaradjak. Ahogy
pedig a Vezír eltűnt, úgy átveszem a helyed, és uralkodni fogok a birodalmad
felett! Ez ellen PONTOSAN SEMMIT SEM TEHETSZ!
Amint „meghal” leesünk egy furcsa helyre. Itt üldöznünk kell. Öljük meg a
következőt is:
~ A hatalommal, hogy irányítsd magát az időt, megvolt rá az esélyed, hogy
megépítsd a legnagyobb királyságot, amit a világ valaha ismert! Mennyi
háborúzhattál volna! Mennyi csodát építhettél volna a dicsőségedre! Mennyi nőt
hódíthattál volna meg!
A következőt is öljük meg:
~ De elbuktál, Herceg! Gyengéden, és szimpatikusan harcoltál! De meg
akartalak győzni: Visszapörgettem az időt, és megvártam a megfelelő pillanatot,
hogy támadhassak!
Amint közeledünk a következő fele, egy Sands of Timeos
életerősítő helyen
találjuk magunkat. Ez csak egy illúzió! Ugorjunk tovább! Öljük meg:
~ Nem érdemled meg, amit kaptál: Hogy irányítsd a világ leghatalmasabb
birodalmát! Hogy irányítsd a világot! De elrontottad! Igazságot fogok hozni!
Akkor az enyém lesz!
TE
CSAK EGY PARAZITA VAGY!!! NEM ÉRDEMELSZ SEMMIT!!!
Majd a következőt is csapjuk le:
~ Miért gondolod, hogy nem érdemlem meg? Nekem köszönheted, hogy itt
vagy! Hányszor mondjam, hányszor nyissam ki a múltadat, hányszor öljem meg
az ellenségeidet, hányszor emlékeztesselek a küldetésedre? De nem tettél mást,
csak megsirattad az apádat, és Farah után és Kaileena után sírtál! Búúúúú,
Herceg!
A
szavaid üresek. Mindig is üresek voltak! Te csak egy kétségbeesett, önző
lélek vagy!
Majd a WWs
égő hajón találjuk magunkat. Aztán öljük meg a következő Sötét
Herceget:
~ Ha én önző vagyok, az azért van, mert TE az vagy! Ha szívtelen és
meggondolatlan vagyok, az azért van, mert TE az vagy! Nem csak úgy
pörögtem ki az éterből! Nem vagyok közös egy őrült Vezírrel! ÉN TE
VAGYOK!
Nem.
Láttam a hibáimat. A jelenben, és a múltban is. Már nem vagyok az az
ember!
Menjünk tovább, és egy WWs
időportál elött (de ha a WWben
lennénk, akkor
mögött) találjuk magunkat. Ez is egy illúzió. Ugorjunk előre, és öljük meg a
következő Dark Princet:
~ Idők változnak… Ízlések változnak. De emberek… Emberek sosem
változnak! De te mást akarsz hinni! Ne harcolj velem… Engedd le a kardodat…
Ölelj meg…
Majd öljük meg ezt is:
~ Azt hiszed, hogy meg tudsz ölni? Azt hiszed, hogy le tudsz vágni, hogy mint a
többi ellenségedet? LENGESD MEG AZT A KARDOT! Haha… Legalább
meglátjuk, hogy hogyan működik…
Majd a következőt is:
~ Mennyi erőszak! A haragod csak az etetésemre szolgál! Meg kell, hogy
kérdezzem: Tényleg megváltoztál? Mindenek után itt vagyok! ITT ÁLLOK
PONT ELÖTTED!
Na, ezt is üssük le… vagyis leütnénk, ha nem ugranánk be Farah szobájába. Az
ablakban Farah vár minket. Menjünk hozzá.
Herceg,
hagyd el ezt a helyet! Szomorúságot hoz! Nem szabad üldöznöd ezt az
árnyékot! Fordulj el! Ébredj! Kivezetlek innen!
Ez az a hely, ahol addig üthetjük a Dark Princet,
ameddig akarjuk. Vagyis: 1
meghal, jön 2… Ha elég volt, akkor menjünk ki:
~ Ne! Mit gondolsz, hogy mit teszel? NE FORDÍTS HÁTAT! NEEEE!!!!
Outr o:
Ébredj!
ÉBREDJ!
Farah?
Jól
vagy?
Azt
hiszem… Azt hiszem, hogy végre vége van…
Hősünk felkel, és odasétálnak a terasz szélére, és nézik a kilátást:
Herceg,
én nem értek valamit… Igazából honnét tudod a nevemet?
Ha megengeditek, ezt sem fordítom le, mert így kezdődött az egész történet.
Természetesen látjuk, ahogy a SoTos
Herceg fut az esőben:
„Most people think Time, is like a river. That flows
swift and sure in one direction. But I have seen the
face of Time, and I can tell you: They are wrong.
Time, is an ocean in a storm. You may wonder who
I really am, and why I say this: Come, and I will
tell you a tale like none you have ever heard!”
Ezzel, a Herceg újra elkezdi a jó pár napos meséjét. Miután elmesélte,
összeházasodnak, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak…
T H E E N D |